A fényűző kastélyt Barkóczy Ferenc egri püspök építtette a 18. század közepén, az 1750 körüli években, a mai Felsőtárkány területén, azon a helyen, amit ő Gyönyör-völgynek nevezett. A kastély neve eredetileg Fuorcontrasti kastély volt, a Fuorcontrasti név jelentése pedig „viszályoktól mentes”. A kastély annak a szándéknak jele volt, hogy a főpap egy nyugodt, reprezentatív pihenőhelyet hozzon létre hasonlóan a római prelátusi villákhoz, melyek Barkóczy korábbi tanulmányai során nagy hatást gyakoroltak rá.

Sajnos a kastély viszonylag rövid ideig állt ilyen pompában: Barkóczy utóda, Eszterházy Károly püspök puritán felfogása miatt elhanyagoltatta, végül lebontatta az épületet, az egykori pompás kastély helyén ma már nem áll semmi, a köveket széthordták, többek között a Líceum építtetésében használták újra.

Az épület valószínű tervezője a bécsi származású építész Gerl Mátyás lehetett, és a kovácsoltvas díszítéseket pedig a kor neves mesterének, Fazola Henrik-nek tulajdonítják. A kastély pompás főépület volt: négyszögletes főépületével, sarkain torony-részekkel, manzárdtetővel és gazdagon díszített homlokzattal, amely előtt teraszos, franciakert-stílusú kert, sőt halastó is húzódott. Az 1761-ben készült inventárium szerint a belső terek nem csupán lakó-, de reprezentációs célokat is szolgáltak: dísztermek, kápolna orgonával, toronyszobák, könyvtár, szobrok, márványasztalok, bambusz­szerű bútorok gazdagították a kastélyt. A kastély nem csupán pihenőhely, hanem a püspöki hivatal, nyári rezidenciája is volt. A püspök hivatalos leveleit is innen keltezte, ide helyezte át székhelyét a melegebb hónapokra. A kastély falai között fényűző fogadások, operák, díszes lakomák zajlottak, 1757-ben például az aulában olasz kasztrál énekesek részvételével tartottak operát. A kastélykertben a halastó mellett feltehetőleg mediterrán hangulatú franciakert volt, szökőkutakkal, virágágyakkal, citromfákkal, tehát a kor divatos, elegáns stílusát követte.

Ma a kastély csak írásos forrásokban, régi festményeken és rajzokon él, fizikailag nem maradt belőle semmi. Az emléke azonban tovább él, egyes szakirodalmi művek és helytörténeti írások az egykori pompáját rekonstruálták, hogy bemutassák, milyen lehetett egy 18. századi főpapi reprezentatív nyaralóhely.

Összességében a Fuorcontrasti kastély, azaz a Barkóczy-kastély szimbolizálta a 18. századi magyar főpapság fényűző, művészet- és kultúra-pártoló oldalát; ma sajnos már nincs nyoma, de története és az írásos források alapján a magyar kastély- és műemléktörténet jelentős, szomorú példája.

Forrás:

●       Dobék Ágnes: Hová tűnt a tárkányi kastély IN: Litera https://litera.hu/irodalom/publicisztika/dobek-agnes-hova-tunt-a-tarkanyi-kastely.html

●       Dobék Ágnes: Barkóczy Ferenc főpapi reprezentációja (Doktori (PhD) értekezés, 2019.) https://real-phd.mtak.hu/830/1/Dobek_Agnes_disszertacio%281%29.pdf

●       A felsőtárkányi vadaskert IN: Magyar Nemzeti Levéltár https://mnl.gov.hu/mnl/hml/hirek/a_felsotarkanyi_vadaskert

●       Sugár István: Gróf Barkóczy Ferenc egri püspök Felsőtárkányban építtetett Fourcontrasti kastélya s annak 1761. július 17-i átadása IN: Művészettörténeti értesítő, 1996., 1 - 2. sz.

●       Szecskó Károly: Felsőtárkány története, Bükk Színtér Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft., 2019.